DILI- 30/05/2018 Sekretáriu Ezekutivu Fundo de Desenvolvimento do Capital Humano- FDCH Sr. Isménio Martins da Silva afirma Konstituisaun Repúblika Demokrátika Timor-Leste (KRDTL) artigu 159 define lian servisu nian mak lian Indonéziu no Inglés tanba ne’e presiza dezenvolve iha Timor-Leste.
Sekretáriu Ezekutivu hatete kestaun ne’e bainhira partisipa iha serimónia enserramentu ba formasaun lian Indonéziu primeiru etapa, (Pemelajaran Bahasa Indonesia Bagi Penutur Asing – BIPA) ne’ebé realiza hosi embaixada Indonézia iha Timor-Leste, formasaun ne’e hahú hosi fulan Janeiru-Juñu 2018.
Sekretáriu Ezekutivu FDCH Sr. Isménio Martins da Silva iha ninia diskursu hateten bain-bain sempre halo diskusaun ho Embaixadór Indonézia ba Timor-Leste atu oinsá bele dezenvolve lian Indonéziu iha Timor-Leste.
“Buat importante ida hosi ami mak presiza atu dezenvolve, tanba ohin loron ami iha bolseirus hamutuk 800 ne’ebé hala’o estudu iha Indonézia no grupu ikus ne’ebé hamutuk na’in 52 foin lalais ne’e haruka ba, ita iha servisu hamutuk ne’ebé di’ak tebes ho embaixada Indonézia,” Hatete Sr. Isménio Martins da Silva.
Lider másimu FDCH ne’e hato’o agradesementu ba Embaixada Indonézia tanba kursu ne’e sai hanesan referénsia ba FDCH atu servisu hamutuk nafatin, iha governasaun foun ne’ebé atu mai no iha tinan oin karik iha tan programa bolsa estudu foun hosi FDCH no hosi Governu Timor-Leste husu mós ba joven sira ne’ebé tuir ona kursu ne’e atu bele konkore.
Entretantu Embaixadór Indonézia ba Timor-Leste Sr. Sahat Sitorus hatete Timor-Leste ho Indonézia nu’udar nasaun maun ho alin tanba ne’e importante tebes nasaun rua ne’e atu servisu hamutuk ho di’ak liután hodi prepara timoroan sira ba futuru ida ne’ebé forte.
“Ha’u hato’o ha’u nia agradesementu ba partisipante sira, formadór sira, ida ne’e nu’udar asaun konkretu ida importante iha servisu hamutuk Indonézia ho Timor-Leste iha area edukasaun, kapasisataun iha area oin-oin,” hatete Sr.Sahat Sitorus
Diplomata ne’e hateten lian Indonéziu nu’udar mós lian diplomasia ne’ebé espesiál no importante ba Timor-Leste bainhira Timor-Leste atu sai membru ba Nasaun Sira iha Sudeste Aziátiku (ASEAN) tanba ohin loron nasaun sira membru ASEAN kuaze 2/3 mak ko’alia no hatene lian Indonéziu.
Iha enserramentu ba formasaun ne’e timoroan hirak ne’ebé partisipa iha kursu ne’e halo kompetisaun ba diskursu, konta istória no hananu ho lian Indonéziu nian no sira ne’ebé hetan valor di’ak liu iha kompetsisaun ne’e na’in sanulu (10) sei hetan oportunidade atu ba tuir kompetisaun diskursu no konta istória iha Istana Presiden Indonesia .
Entretantu ohin loron timoroan kuaze 800 resin nu’udar bolseirus ne’ebé hetan finanseiru hosi estadu ba hala’o sira nia estudu iha Indonézia no númeru ne’e seidauk sura ho timoroan sira ne’ebé kada tinan ba hala’o estudu selu rasik hosi inan aman.
Difikuldade ne’ebé dala balun timoroan sira enfrenta bainhira hala’o sira nia estudu iha nasaun Indonézia mak lian Indonéziu tanba hahú hosi Timor-Leste Independénsia nasaun foun ne’e ninia kurikulu edukasaun muda ba lian Portugés ho Tetun no lian Indonéziu ne’ebé sai hanesan bukae ba sira hodi hili ba hala’o estudu maioria aprende bainhira akompaña telenovela Indonézia nian.
Marka prezensa iha serimónia abertura ne’e Sekretáriu Ezekutivu FDCH Sr. Isménio Martins da Silva, Embaixadór Indonézia ba Timor-Leste Sr. Sahat Sitorus, adidu edukasaun Indonézia ba Timor-Leste Sr. Edi Sedecor Melatunan, Reprezentante Ensinu Superior Ministériu Edukasaun no Reitór Universidade balun. (Media FDCH)